Cikkek

Sokunknak tették már fel a kérdést, amikor épp nem volt senkink vagy szakítás után voltunk: „És hogy bírod? Nem rossz egyedül?” Olyan kérdést viszont nemigen hallani aggódó barátoktól, hogy: „Te figyelj, nem rossz neked, hogy van valakid?” Megmosolyogtató már csak a gondolat is. Mindez azt mutatja, hogy társadalmunkban az egyedülállóknak negatív a megítélése, és az a „jó”, ha ...

Tovább

Tizenévesen a legtöbbünkkel megtörténik, hogy rajongásunk tárgya nem viszonozza érzéseinket. Sőt, elképzelhető, hogy tudatában sincs vonzalmunknak. Meglepő lehet, de felnőttkorban sem ritka, hogy szó szerint reménytelenül leszünk szerelmesek, és nem is keresünk elérhetőbb társat, akár évekig. Alapvetően a nők körében gyakoribb a plátói szerelem (egyoldalú, viszonzatlan szerelem) néve...

Tovább

A legtöbb pszichológus komoly hangsúlyt fektet a gyermekkori élmények feltárására és feldolgozására. A köztudatban is elterjedté vált a lelki problémákat a gyermekkorba visszavezetni: „Igen, biztos ért valami trauma gyerekkoromban, azért vagyok ilyen.” Vagy: „Gyerekként bántalmaztak, a pszichológusom szerint ezt kell feldolgoznom.” Gyakran tapasztalom, hogy bár népszerű a gyerekkorral ...

Tovább

Manapság nem elhanyagolható azoknak a száma, akik 20-30-as éveikben nem találják meg igazán önmagukat a világban. Nevezhetjük mindezt kapunyitási pániknak, életközépi válságnak, vagy csak egyszerűen valamilyen hiányérzésnek, hogy többre lennénk hivatottak. De hogy hogyan találunk rá életünk céljára, ha az nem repül a szánkba sült galamb formájában, már egy nehezebb kérdés. Kezden�...

Tovább

Olyan sokszor hallani, hogy „Csak egy kis békére vágyom!”. Ez a mondat általában akkor hangzik el, amikor nagy harcok dúlnak belül, amikor minden van, csak nyugalom nincs. És mégis ki ellen vívjuk ilyenkor a harcot? Külső vagy belső ellenség ellen? Egyáltalán miért kell ellenségnek léteznie? Ellenséget akkor kezdünk el látni, amikor valamit nem tudunk elfogadni. A tehetetlenségünkből faka...

Tovább