Cikkek

Ösztönösen bennünk van a segítési szándék. Jól esik, ha jót tehetünk valakivel, azokkal különösen, akiket szeretünk. A buszon átadjuk a helyet az idősebbeknek, és ha valakinek kiestek a vagyontárgyai a táskájából az utcán, segítünk neki összeszedni. Lelki értelemben a segítségnyújtás általában a másoknak adott tanácsadásban merül ki. Hallom a munkahelyeken, a boltban, a tömegk�...

Sokan panaszkodnak körülöttem az életükre. Arra, hogy a körülmények áldozatai. Természetesen előfordul, hogy nehéz élethelyzetbe kerülünk, és csak áldozatok árán tudunk abból kijutni. Nehézség esetén az emberek egyik fele homokba dugja a fejét, nem vállalva a szükséges kockázatot, a másik felük viszont megteszi a szükséges lépéseket, változtat. Mostanában sokan megtalálnak engem m...

Mindannyian tisztában vagyunk vele, hogy azért, hogy jó legyen a kapcsolatunk, nekünk magunknak is adnunk kell, nem csak elvárni a másiktól, hogy tökéletes legyen. Néha szükséges, hogy feladjuk álláspontunkat és alkalmazkodjunk. De mikor válik az alkalmazkodásból megfelelési kényszer? Egyszer régen volt egy tanárom, aki azt tanította nekünk, hogy „Ha nem tudod, mit akarsz, csak nézz le fel�...

Látásmódok. Hogyan tekintsek a dolgokra, önmagamra? Ez szép, az csúnya. Van értelme mindent minősíteni? Nem igazán, a dolgok relatívak, ami első ránézésre jónak tűnhet, nem biztos, hogy hasznunkra válik, és fordítva. Van ehhez a témához kapcsolódóan egy kínai tanmese, ide illesztem, mert szerintem nagyon szépen illusztrálja lényeget: Egy idős földművesnek volt egy öreg lova,...

„Te szemét, nem is szeretsz!” vagy „Te sose figyelsz oda rám!” halljuk, és mondjuk sokszor. Nem így érdemes minősíteni vagy ítélkezni. Hát hogyan? Egyáltalán miért van igényünk arra, hogy ’leszóljuk’ a másikat? A válasz nem meglepően az, hogy az önmagunkkal való elégedetlenséget vetítjük ki más emberekre. Ha nem sikerült valamit befejezni a munkahelyen, vagy a főnök beszólt, ...