Blog

A hosszabb és/vagy rövidtávú kikapcsolódásnak sok előnye van az egészség és a teljesítmény szempontjából. A cikkben külön elemzem a több napos pihenéseket és a néhány perces relaxálást. Mindkettő csodás hatással van az emberre, de csak akkor, ha a pihenést valóban meg tudjuk engedni magunknak. Ekkor ugyanis nem azon fogunk gondolkodni, hogy hol máshol kellene lennünk és milyen elintéznivalóink vannak még, hanem élvezzük a pillanatot.

A hétköznapok világából általában a hétvége hoz némi változást. De ez gyakran csak azt jelenti, hogy más típusú teendőinknek kell eleget tennünk pl. takaítás, mosás. Ez sem jelenti a valódi pihenést, nem beszélve arról, hogy sokaknak ilyenkor van lehetőségük több időt együtt tölteni a gyerekekkel.

Szokták mondani, hogy az embernek arra van ideje, amire időt szán. Ezzel az állítással teljes mértékben egyet értek. Ez jelenti ugyanis a felelősségvállalást azért, hogy milyen események történnek velünk az életünkben. Ebből kifolyólag gondolom azt is, hogy igenis van lehetőségünk arra, hogy több pihenést engedélyezzünk magunknak. Elképzelhető, hogy ezzel a döntésünkkel van, amit fel kell adnunk, ám kérdéses, hogy hosszú távon melyik számít jobb döntésnek. A pihenésnek már rövid távon is jelentkezik a hatása, jelentős teljesítménynövekedést eredményezhet. Ennek oka, hogy a pihenés pl. alvás megnöveli a koncentrációs készséget azzal, hogy az agyunkat átmenetileg nem használjuk.

A lényeg a néhány órás/perces pihenéseknél, hogy valóban kapcsoljunk ki, ne gondolkodjunk. Például tudjuk, hogy lesz 20 perc szünetünk két munka között, eltervezhetjük, hogy bekapcsolunk egy kellemes, nyugodt háttérzenét (lehetőleg ne énekeljenek benne, mert arra is automatikusan koncentrálunk), iszunk egy meleg teát, és csukott szemmel szürcsölgetjük azt. Ha netán a kollégák hangoskodásától tartunk, megtehetjük, hogy elmondjuk nekik, hogy mi most pihenünk egy kicsit, és a zenét fülhallgatóra kapcsolva kizárjuk a külvilágot egy kis időre.

Ez a típusú relaxálás a nap bármely szakában hatásos lehet, este például remekül elősegíti az alvást. A lényeg: adunk az agyunknak egy kis időt arra, hogy ne gondoljon semmire. Ebben az időben tud a legtöbb energiát gyűjteni arra, hogy aztán ismét munkába állhasson.

A több napos pihenések természetesen hosszabb távú hatással vannak a jó közérzetre és a feltöltöttség érzetre. A nyaralásoknak az egyik előnye, hogy más környezetbe kerülve, nem kapunk lehetőséget a szokásos viselkedésformák alkalmazására. Ezért aztán könnyebb elengednünk a feszültségeinket, hiszen „most úgysem tudjuk megoldani azt, ami otthon van”. És ez így van rendben. Hazatérve aztán a vakációból, újabb jó hatásra lehetünk figyelmesek. A korábban rossznak érződő teendők kevésbé hatnak ránk kellemetlen módon. Kicsit kikerülünk ilyenkor a mókuskerékből. Ezt arra lehet felhasználni, hogy megoldásokat keresünk arra, „Hogyan ne kerüljünk vissza ugyanabba a lelki állapotba?, Mit kell azért tennünk, hogy a jó közérzetünk fennmaradjon?”.

Gyakran jön az válaszként, hogy több kikapcsolódást engedélyezzünk önmagunk számára. És kezdetben ez még könnyebb is, aztán azonban beszippantanak a hétköznapok. Ha hagyjuk. Ellenkező esetben, már az is segít, ha beépítünk néhány perccel több időt a minőségi pihenésre, ellazulásra. Érdemes kipróbálni, bevezetni a napirendbe, akár reggel vagy este, akár munka közben, ki-ki ahogy kényelmesnek találja, és ahogy meg tudja engedni magának. Ne felejtsük el azt sem, hogy ez a relaxálás egy nagyon kellemes időtöltési forma, főleg miután megtaláltuk a számunkra legellazítóbb formáját.